informatika | MúzeumDigitár

November 7-én közel 60 fős társaság részvételével egy egész napot szentelhettünk a digitalizációnak és a MúzeumDigitár rendszernek, a budapesti Postamúzeumban.

A program a MúzeumDigitár magyar üzemeltetőinek és a német fejlesztőinek az előadásaival vette kezdetét. Felütésként Fonyódi Krisztián (MD magyarországi projektvezetője) beszámolt a rendszer 2014-es bevezetése óta megtett útról és az öt éves működés alatt elért eredményekről.

Fonyódi Krisztián a MúzeumDigitár projektvezetője – Fotó: Áment Gellért

Stefan Rohde-Enslin a MuseumDigital német fejlesztője. Fotó: Áment Gellért

Az elhangzott információk közül a közösség életében talán a legfontosabb, hogy a MúzeumDigitár a magyar múzeumi informatika piacvezető pozíciójába helyezkedett:

105 Tartalomszolgáltató (Magyar múzeumok:92 db; Egyházi gyűjtemények: 3 db; magyarországi magángyűjtemények 5 db; határon túli gyűjtemények 5 db)
606253 Digitalizált műtárgy (149450 db publikált műtárgy->25%)
789 Gyűjtemény

Az előadás folytatásaként Magyarosi Ádám (MD Magyarország) a MúzeumDigitár alaprendszerére épülő „Webes publikáció” és „Virtuális kiállítások készítése” funkciókat mutatta be egy-egy példán keresztül.

A német fejlesztők közül Stefan Rohde-Enslintől megtudtuk, hogy jelenleg egy globális aggregációs felület megvalósításán dolgoznak. A német és magyar nyelvű adatbázisok egységesítésének a segítségével létrehoznak egy ún. „MD Global” publikus böngészőt, ahol a látogatók mind a német és mind a magyar rendszerekben szereplő tárgyakat elérhetik egy közös webhelyről. A csapat másik képviselője, Joshua Ramon Enslin tovább mélyítette a résztvevők ismereteit a „Virtuális kiálltások készítésében” rejlő lehetőségekről és az erre létrehozott Themator szoftver jövőbeli újdonságairól.

A rendezvény egy klasszikus hármas felosztást követett, de a kísérleti szándék és az újítás ereje arról győzött meg bennünket, hogy az eddigi találkozókhoz képest nagyobb mértékben bevonjuk a rendszerünk használóit. Ezért egy külön szekciót szenteltünk a kollégáknak, ahol személyesen oszthatták meg a tapasztalatainak.

Több kutatóintézmény és múzeum digitalizációval foglalkozó munkatársa tartott előadást a MúzeumDigitár gyakorlati használatáról és a rendszer által kínált lehetőségekről:

Nagy Veronika (Hetedhét Játékmúzeum) Feltöltődés játékkal című előadásában bemutatta a digitár előnyeit a minőségi tárgyfotók feltöltésének a terén, amely segítségével az apró, kiállításokon szabad szemmel észre sem vehető részleteket is megtekinthetik a látogatók. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa, Eged Dalma a képzőművészeti raktáregységükben telepített QR-kód alapú műtárgymozgatás funkciót ismertette. A felhasználóink közül Hajagos Csaba (Kecskeméti Katona József Múzeum) egy nagyszabású projektről, a KKJM fotó üvegnegatív digitalizálásának és közkincsé tételének folyamatairól tartott előadást. Kiemelte, hogy a MúzeumDigitár gyűjteményi böngésző szolgáltatásával a látogatók számára egy nyílt hozzáférésű és kereshető digitális archívumot sikerül létrehozniuk.

A digitalizálás mellett Brauer-Benke József (Zenetörténeti Múzeum) egy speciális témát hozott a közönségnek, amely a hangszeradatok rögzítésével kapcsolatos problematikákra hívta fel a figyelmet. Kifejezetten fontosnak tartjuk a közösség életében, hogy az ehhez hasonló specifikus részterületeknél lehetőség legyen tanácsadás kérésére a MúzeumDigitár felhasználói között. Ezen a jövőben dolgozni fogunk és célunk egy kölcsönös szakmai hálózat létrehozása.

A továbbiakban a hallgatóság beleláthatott a felhasználók szemüvegén keresztül a digitalizáció során felbukkanó kihívásokra. Bednárik János (MTA BTK Néprajztudományi Intézet) a kutatóintézetükben folyó „digitális rendrakás” során elért mérföldköveket és nehézségeket ismertette. Majd a rendszerünk „teszt múzeumaként” elhíresült Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese, Török Róbert ismertette az MKVM digitális stratégia céljait és eddig elért eredményeit. Jelenleg 18 gyűjtemény 60984 db tárgya szerepel a rendszerben, amelynek a 63%-a (!) publikusan elérhető.

A programsorozat László Zsófia (Szépművészeti Múzeum) „Milyen egy jó tárgyleírás?” című interaktív foglalkozásával zárult. Zsófia segítségével a minőségi és célravezető műtárgyleírások gyakorlati megvalósításáról folytattunk egy közös eszmecserét, előtérbe helyezve a látogatók felé közvetített információk fontosságát.

Rendezvényünkkel egy olyan párbeszédsorozat vette kezdetét, amely révén a kollégák közelebb kerülhettek egymáshoz. Elmondható, hogy egy közösségként és nem különálló szigetekként léteznek a MúzeumDigitár rendszer alkalmazói a magyar múzeumi informatika térképén.