| A kézibeszélő (régi neve mikrotelefon) a mikrofonnak (régi neve beszélő) és a hallgatónak az egyesítése közös fogantyúval. A fogantyú keménygumiból készült, a mikrofon beépített, tölcséres és egykamrás szerkezetű. A hallgató szintén beépített, a külső fedél lecsavarása után a membrán tűnik elő, alatta a hallgató 2 tekercse van, mágnese gyűrűs. Az ilyen kézibeszélőt főleg asztali és házi készülékeknél használták. Forrás: Ódor: A Távírda és Távbeszélő Berendezések, Koczka: Távbeszélő Gép és Kapcsolástan Bp., 1940 |
