| Ámos 1939–1944 között keletkezett művein végigvonul az emberi létbe vetett hit és a sötét, pusztító háború elleni tiltakozás ellentéte. Művészete csak szimbólumok által képes közvetíteni humanista életfelfogásáról; ezen az alkotói úton állandó kísérőivé válnak műveinek kulcsfigurái, az angyalok. Az égi hírnökök, akik kezdetben szelíden átsuhannak az égbolton, a festő mögött állva vezetik ecsetjét, őrzik az otthon békéjét, óvják az összetartozó emberpárt, a háború és az átélt megaláztatások hatására ég felé kiáltó, harsonát fúvó, tehetetlenül vergődő, síró, emberarcú áldozattá válnak. Síró angyal című expresszív műve e szellemiség megrázó szintézise. |
