| Kandó Gyula 1928–1931 között Bortnyik Sándor Műhelyében folytatott tanulmányokat reklámgrafikusként. Az 1930-as és 40-es, majd 60-as évekbeni párizsi tartózkodásai megerősítették benne a modern művészet iránti elkötelezettséget. Kandó Gyula nem tartozott semmilyen csoporthoz, bár jó kapcsolatban állt az Európai Iskola művészeivel, köztük Bálint Endrével, munkáin az Európai Iskola jegyei felfedezhetők. 1959-ben a művész meglátogatta a Törökországban élő keramikus nővérét. Ez az új kultúrkörrel való találkozás hatalmas energiákat szabadított fel benne. Az életművét tekintve leghitelesebb sorozata az Isztambul-képek, ahol a korábbi munkásságából ismert nonfiguratív és szürrealisztikus fordulatok személyes élményekkel társulnak, s összefüggő belső látomásokká szerveződnek. |
