| Ilosvai Varga István 1929-ben kezdett Szentendrére, a három éve itt működő művésztelepre járni, ahol önálló kompozíciókon örökítette meg a szabadiskola munkáját: a modell utáni és a szabadban való festés gyakorlatát. Ezt követően születtek meg a város egy-egy jellegzetes részletét megörökítő, erős színdinamikájú és merész nézőpontot alkalmazó művei. A szentendrei művészek által kedvelt témát választotta egyik legszebb korai, a Szamárhegyről letekintő és így egy megemelt nézőpontból ábrázolt, átlós szerkesztésű, széles távlatú látképén. Még életében több festményét a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozta, hagyatékát a Ferenczy Múzeum őrzi. |
