| Barcsay Jenő a főiskolai tanulmányainak lezárását követően, az 1929/1930-as tanévre másodszor is elnyerte a párizsi ösztöndíjat. Ekkor már tapasztalt festőként indult el a művészet fővárosába. 1929 nyarát még Szentendrén töltötte, majd november 1-én utazott el Párizsba, ahol a saját bevallása szerint elsősorban a kubizmus, illetve Picasso, Braque és Matisse volt rá nagy hatással. Kassák Lajosnak adott 1942-es interjújában is kihangsúlyozta, hogy valójában ekkor, a második párizsi útja alkalmával „megértettem és feléreztem a kubizmus lényegét, s az ő új, szerkesztésre való törekvésük nélkül ma el sem tudnám képzelni a modern festészet eredményeit és további lehetőségeit.” Barcsay tudatosan térképezte fel a korabeli Párizs művészeti életét, ahol nemcsak a nagymesterek, hanem a kevésbé ismert művészek kiállításait is érdeklődéssel látogatta.
A párizsi időszakból viszonylag kevés alkotás maradt az utókorra, ma a magángyűjteményben őrzött Szajna-híd és Párizs című alkotások mellett a Külváros, Meudoni táj című festményről ismerjük Barcsay Jenő 1929-1930 közötti időszakának alkotómódszerét és stiláris orientációját. Mindhárom festményre jellemző az építészeti látványelemek objektív rendbe szerkesztése, a formák geometrikus alapformákra redukáló absztrahálása és a klasszikus perspektíva elhagyása. Képeit ekkor vékony rétegben festi, szinte áttetsző felületeket hozva létre. A Külváros, Meudoni táj egy ipari városrészt ábrázol, gyárkéménnyel és nagy, sík tűzfalakkal. A festmény vélhetően 1930-ban készült, hiszen Barcsay a Parthenon közelében található Rue Homonne utcában lévő szűkös lakásából ezév tavaszán költözött át Párizs délnyugati elővárosába, Viroflay-ba, ahol sokkal alkalmasabbak voltak a munkakörülmények. Innen gyakran járt át a pár kilométerrel odébb fekvő Meudon-ba, ahol az általa is nagyrabecsült francia szobrász, August Rodin 1917-es haláláig alkotott. Barcsay számára a második párizsi tartózkodás egy életre meghatározó élmény és művészeti alakulását mélyen meghatározó tapasztalat volt, ahogyan maga is leírja: „Párizs nekem a második otthonom lett.” A közelmúltban került elő egy levelezőlap, amelyet 1935. december 30-án keltezett Barcsay Jenő Meudonból Rácz Sándornak a Sas utcai fiúinternátus igazgatójának. A lap tartalmi része még kutatás tárgya, azonban felhívja a figyelmünket Barcsay egy eddig ismeretlen életrajzi adatára, miszerint 1935-ben hosszabb időt töltött Franciaországban, Meudonban, amely feltételezhetővé teszi, hogy az elemzett festmény nem 1930-ban, hanem 1935 körül született.
Szerzeményezés módja: BÁV aukció, 1982 |
