| A Dombos táj című szénrajz egyértelműen Barcsay Jenő korai szentendrei időszakához kapcsolódik: horizont nélküli, monumentális domboldalt jelenít meg, az előtérben házakkal, kerítéssel és egy „staffázsfigurával”, amely a méretarányokat hivatott érzékeltetni. Az 1934 és 1935 közötti időszakból számos hasonló kompozíciót ismerünk a Mestertől. A mű különlegessége – többek között – a rajta található, ultramarinkék színű szignatúra: 927 Barcsay. A szignó természetesen későbbi, azonban Barcsay saját autográf jelzésének tekinthető. Amikor az 1970-es évek közepén egyezség született Szentendre város Tanácsa és Barcsay Jenő között, hogy a művész 200 darab alkotást adományoz a településnek, akkor a Mester saját maga választotta ki azon műveket, amelyek – véleménye szerint – átfogó képet adnak munkásságáról: a korai alkotásait kevésbé kedvelte, így azokból csupán mutatóba került a Gyűjteménybe, míg az 1960-as évektől készült festményei nagy arányban szerepelnek a kollekcióban. Barcsay a válogatás során sok művét ekkor, utólag látta el szignóval és néhány esetben dátummal is. A Dombos táj esetében azonban vélhetően rosszul emlékezett az elkészítés évére: 1927-ben még nem látogatott el Szentendrére, ráadásul e mű stiláris szempontból is inkább az 1934–1935 körül készült nagy, rálátásos tájképeivel hozható kapcsolatba. |
