| Barcsay Jenő az 1950-es évek második felében jellemzően kisméretű képeket festett, amely több okra vezethető vissza, egyfelől súlyos gerincbántalmak gyötörték (1960-ban biztosan megműtötték), másfelől pedagógusi tevékenysége és könyveinek elkészítése (Művészeti anatómia, 1953; Ember és drapéria, 1958) sok idejét elfoglalták. Barcsay ebben az időszakban alapvetően realista városképeket készített, illetve ekkor festette szimbolikus önarcképnek is tekinthető festőállvány-sorozatát, amelyből a Ferenczy Múzeumi Centrum egyetlen darabot sem őriz. A Szentendrei ház című, szintén apró vászna a leírókarton szerint a Bogdányi utca egyik házát ábrázolja, ez azonban ma már beazonosíthatatlan. A pointilista festésmód és a választott képkivágatban megjelenő szerkezeti hangsúly már előkészíti Barcsay Jenő 1960 körül induló konstruktív időszakát.
Szerzeményezés módja: BÁV aukció, 1971 |
