Postamúzeum > Rádiótörténeti gyűjtemény (T17) > Nagymedve szigetelőöntvény Lakihegy > [POM_T17_95.14.0.]

Nagymedve szigetelőöntvény Lakihegy


Description
1933-ban a Posta és a Magyar Rádió Rt. közös beruházásaként, a Standard Villamossági Rt.-től, egy 120 kW-os, középhullámú, műsorszóró nagyadót rendeltek Lakihegyre. A tervezési kiírásban Magyari Endre, a Posta Kísérleti Állomás adástechnikával foglalkozó mérnöke, un. antifading, önsugárzó toronyantenna tervezését és megvalósítását írta elő. A térerősségmérésekkel ellenőrzött vizsgálatok szerint ahhoz, hogy például Kecskeméten 50 mV/méter térerősséget lehessen elérni, egy félhullámú önsugárzó antennatoronyba 100 kW energiát kellett betáplálni. Ugyanazt a térerősséget 150 méter magas T-antenna (mint a Lakihegyi Telefunken-antenna) esetén 150 kW-al, negyedhullámú önsugárzó torony alkalmazásával pedig 250 kW-al lehetett volna elérni. Tehát a Lakihegyre tervezett „szivar alakú” Blaw-Knox antenna, ha építése drágább volt is, de jelentős teljesítmény megtakarítást eredményezett, illetve az adott teljesítménynél megnövelte a fading mentesen besugárzott területet. A kivitelezés során Magyari Endrét bízták meg a gyártásellenőrzéssel, valamint a lakihegyi bővítés építésvezetésével. Ezt rendkívül körültekintően végezte. Az amerikai Blaw-Knox rendszerű antenna terveit Tantó Pál gépészmérnökkel felülvizsgáltatta és a Magyarországon várható nagyobb szél-hatás miatt átterveztette. A MÁVAG szerelői 1933 júliusában kezdték – Massányi Károly mérnök irányítása mellett – az új torony szerelését, majd november 8-án volt az első próbaadás. Az építésnél több olyan megoldást kellett kitalálni, melyekkel az addigi (lakihegyi és fehérvári) egyenes és legfeljebb 150 méteres tornyokon a MÁVAG szerelői nem találkoztak. Például felvonót kellett szerkeszteni a munkások fel és leszállítására, mert jelentős időveszteséggel járt a toronyra felmászás. A középső 14 méter széles részt pedig ki kellett kerülni a felvonó kosarával, ezért a felső részen a toronyból kinyúló darugémet alkalmaztak. A jobb árameloszlás érdekében az acélszerkezet négy élén egy-egy vörösréz sodronyt vezettek végig. A torony anyaga a szigetelők kivételével hazai gyártmány volt, a tervezésben jelentős magyar mérnöki munka valósult meg és a kivitelezés, mint említettük a MÁVAG építő gárdáját dicsérte. Joggal volt és lehetett is büszke erre a létesítményre a magyar ipar és a magyar mérnöktársadalom.A "Nagymedve"a Lakihegy antennatorony szigetelőöntvénye. A torony akkori súlya 230 tonna, a talpszigetelőre nehezedő nyomás 480 tonna volt. Ez a nagy nyomás a tartókötelek feszítőereje következményeként alakult ki. A négyzet metszetű torony a középső 14,65 méter szélességű részen, 141 méter magasságban volt megfogva, nyolc kötéllel. A kötelekbe 5-5 darab szigetelőt építettek be, hogy ne zavarják a torony sugárzását. Két szigetelő közvetlen egymásután kapcsolva, a toronyra volt erősítve, három darab pedig aláosztotta a köteleket 60+60+30 méteres szakaszokra. A német romboló osztag katonái 1944 november 30-án – robbantásokkal – a nyolc feszítő kötélből hatot szakítottak el és a torony délnyugati irányban ledőlt. A torony-szerkezet középső, 14 méter széles része két méter mélyen fúródott a talajba, s a zuhanás lendületétől a toronytalp nyolc méterre távolodott el az alaptól. A talpszigetelő eltörött, a vasszerkezet nagy része elgörbült, deformálódott. A torony újjáépítése csak 1946 januárjában, a lakihegyi kisebb, 150 méteres tornyok újjáépítése után kezdődhetett meg, a földön fekvő roncsok szétszere-lésével. A lerombolt torony vasanyagának mintegy negyed része még használhatónak bizonyult. Épségben maradtak az óvóhelyen a tartalék talpszigetelők és viszonylag könnyen javítani lehetett a szakadt feszítő köteleket. A szigetelő kerámiákat a Nagybátony-Újlaki kerámiagyár, a molibdén-acél öntvényeket a Diósgyőri Vasgyár öntödéje készítette el. A toronyszerkezet hiányzó 140 tonna vasanyagát a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű állította elő. A kötelek 88 tonnás betontömbökhöz lettek kihorgonyozva. A torony újjáépítését 1946 december 14-én fejezték be, egy héttel később az antennára kapcsolták az 50 kW-ra bővített régi Telefunken adót. Az új torony súlya kb. 225 tonna lett, a talpra a kötelek feszítőereje következtében mintegy 420 tonnás nyomás nehezedett.
Material / TechniqueDimensions
Porcelán, fémötvözetek / ipari sorozatgyártásHxSzxM: x x mm

Készítés

... who
... when1946
... whereMagyarország

Keywords

szigetelő

Open in MuseumDigitar