| A rádió adóállomás makettje Soltról. A solti rádióadó egy 304 méter magas antennatorony és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények Solt közelében. Megépítésének alapvető célja az időközben elavult lakihegyi rádióadó leváltása volt. 1977. február 16-án avatták fel és azóta megszakítás nélkül sugároz a középhullámú tartományban. Manapság elsősorban a Kossuth Rádió középhullámú sugárzását biztosítja 540 kHz-es frekvencián Magyarország teljes területén, valamint az időjárási és domborzati viszonyoktól függően Európa akár távolabbi részein is. 1972 szeptemberében politikai, majd 1973 márciusában műszaki határozat született egy új rádióadó létesítéséről. A Magyar Posta által elvégzett tanulmány szerint az új adó ideális helyszíne – a lakihegyi adótól délre, légvonalban pontosan 60 km távolságban – Solt város térségében volt. Innen, megfelelő műszaki paraméterekkel (2 MW adóteljesítmény és negyed hullámhosszúnál hosszabb, antidfading antenna), az egész ország kiváló minőségben besugározható. Az alapkőletétel 1974. szeptember 6-án volt, majd a Magyar Posta irányításával megkezdődött hazánk mai napig legnagyobb teljesítményű rádióadójának építése. A beruházás összköltségét akkori áron 750 millió forintban határozták meg, amely csak a nagyságrend érzékeltetésképpen megközelítőleg 10 000 darab Lada árának felelt meg.
Az épületegyüttes 1975. december 31-ére szerkezetkész állapotba jutott, amelybe szovjet mérnökök a Leningrádi Adógyár híradástechnikai berendezéseit építették. A 304 méter magas antenna építése 1976 márciusában kezdődött és augusztus 16-án húzták meg rajta az utolsó csavarokat. 1977. január 10-én indultak az első próbaadások, majd február 16-án, ünnepélyes keretek között felavatták a létesítményt. A 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet a létesítményt műemléki védelemben részesítette. A védetté nyilvánítás célja a solti rádióadó építményei – antenna, állomásépület (kiszolgáló-, energia- és adó-épület), vízgépház, portaépület, kert és három őrtorony együttese – technikatörténeti értékeinek megőrzése. A létesítmény főmérnöke Duró Imre volt. |
