| A Magyar kir. Postánál először rendszeresített erősítőlámpa típus. Gáztöltésű katód erősítő. Üzem közben zöldesen világított. A rádiócső őse. Nagy távolságok áthidalására volt alkalmas. Az első világháborúban használták Budapest és Szófia közötti forgalomban. A budapesti és temesvári központban elhelyezett Lieben-lámpák segítségével a német hadvezetés a franciaországban lévő föhadiszállásról Konstantinápollyal is tudott beszélgetést folytatni.
Robert Leiben 1878 szeptember 5.-én gazdag bécsi bankár fiaként látta meg a napvilágot. Amikor családja megállapította róla, hogy a természettudományok iránt érdeklődik, Nernst-hez küldték a híres professzorhoz, tanulni. Kíváncsisága és érdeklődő természete még számos helyre eljuttatta tanulni de oklevelet sehol sem szerzett, hanem laboratóriumot állít fel, ahol mindenféle technikai problémával foglalkozik. Olmützben telefongyárat alapít, itt alkalmazza Eugen Reiss-et akinek mikrofonját az egész világ alkalmazza a rádió műsorszórásban. Leiben nem igen dolgozik laboratóriumában leginkább az ötletgyáros és a finszirozási feladatokat vállalja magára. Telefongyára adja a problémát, hogyan lehetne erősíteni a gyenge beszédáramokat, hogy nagy távolságra el lehessen juttatni. Ez akkoriban oly ismert és általános probléma volt, hogy az újságok is cikkeztek róla, amit valószínűleg maga Lieben is olvashatott. A probléma megoldását Lieben a Wehnelt-féle katódsugárban látta, melyet mágneses hatással, elektrodinamikusan gondolt befolyásolni. Készülékét össze is állította amely részben megoldotta problémáját 1906-ban. Jól kidolgozott szabadalmi bejelentése hamar védelmet is kapott. Gyakorlati eredményt azonban nem tudott felmutatni ezzel az elgondolással. A hasznosabb megoldás akkor következett amikor feladta a mágneses vezérlést és helyette az elektrosztatikus befolyásolásra tért át. Ez 1911-ben tötént, tehát öt évvel késöbb mint Lee de Forest hasonló bejelentése. Bár, 1911-ben tett Lieben rácsot az anód és a katód közé, amit Lieben-csőnek nevezünk, mégis sikerült szabadalmi oltalmat nyernie rá a Németország és Amerika rivalizálásának köszönhetően. Szabadalmát megvette a Telefunken társaság, amely ezen szabadalommal sokáig uralta a piacot Európában. Érdekes módon ez a szabadalom nem kimondottan a jelenleg is ismert elektroncső leírását tartalmazza, hanem kimondottan belekalkulálta a cső gáztartalmát is; "ritkított gáz ellenállás változása". A Lieben-csövek meglehetősen nehézkesen alkalmazhatóak, mert gázosak voltak. Leiben csakis erősítési célokra gondolt felhasználásukkor, az egyenirányítás vagy a rezgéskeltésre nem. Leiben nagyon fiatalon 1913-ban, 34 évesen halt meg. Nem érte meg a találmányának hasznosítását, ami később a világháborúban nagy szerepet játszott. Lieben magyar munkatársa Reisz Károly volt. http://www.elektroncso.hu/cikkek/trioda.php |
