| A Commodore 16 (más néven: C16) a Commodore International által gyártott MOS 6502-kompatibilis MOS 7501, illetve MOS 8501 CPU-val készült belépőszintű 8-bites mikroszámítógép, amit 1984-ben a Commodore VIC-20 leváltására szántak.Költségcsökkentett változatát kizárólag Európában Commodore 116 néven értékesítették. A gép elsődleges hardvertervezője Bil Herd volt, aki az azonos termékcsaládba tartozó Commodore Plus/4-en is dolgozott, mely utóbbi a C16 magasabb osztályú változata, több memóriával, user porttal és beépített irodai programokkal, de lényegileg nagyon hasonló számítógép. A C16 az Amerikai Egyesült Államok piacán lényegében kudarc, míg Mexikóban és a keleti blokk országaiban, különösen pedig Magyarországon részleges siker volt, ahol iskolaszámítógépnek használták.A C16 elsődleges rendeltetése az volt, hogy felvegye az árharcot a 100 dollár alatti rivális számítógépekkel, főként a Timex, a Mattel, és a Texas Instruments típusaival. A Timex és a Mattel gépei már olcsóbbak voltak, mint a VIC-20-as, utóbbi előnye volt viszont a jobb bővíthetőség, a teljes értékű billentyűzet, és a több memória. A Texas Instruments TI-99/4A számítógépe árban valahol a VIC-20 és a C64 között volt, ahogy képességek terén is nagyjából ott, viszont az ára folyamatosan csökkent. A C16 így inkább ehhez a géphez állt közelebb, mint a korosodó VIC-20-ashoz. Jack Tramiel, a Commodore vezérigazgatója attól félt, hogy a japán gyártók is beszállnak a komputerpiacra, és mindenki alá ígérnek az áraikkal. Erre végül nem került sor, ehelyett a játékkonzolok piacát tarolták le a japánok. A C16 megjelenésének idejére pedig a Timex, a Mattel, és a Texas Instruments is befejezte a számítógépgyártást. Tulajdonságai: Kívülről a gép a VIC-20-asra és a C64-re emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy más színeket használ: háza sötétszürke vagy sötétbarna, gombjai pedig világosak. A billentyűzet a Commodore korábbi gépeitől másban is különbözik: helyet kapott rajta egy Escape gomb, és a két kurzor gomb helyett négy nyílbillentyű is. Processzora kétszer olyan gyors volt, mint a C64 vagy a VIC-20 esetében, a memóriafelhasználás is optimálisabb volt, azonkívül a BASIC interpreter is sokkal gördülékenyebben működött. Ugyan olcsóbb volt, mint a széria zászlóshajójának számító Plus/4, de billentyűzete kényelmesebben kezelhető volt azénál.Amiben jelentősen különbözött, az az, hogy a hang, a kép, és a perifériák kezelése egyetlen chipre, a 2 MHz-es TED chipre hárult. Memória terén, a nevéből is adódóan, 16 KiB RAM-mal rendelkezett, amiből 12-t használhatott a beépített BASIC. Grafikai téren a gép 121 színt tudott megjeleníteni (15 szín + 7 árnyalatuk + fekete), viszont hiányzott a hardveres sprite-ok megjelenítésének képessége. Hangok terén is kevesebbet tudott, mint a C64-es SID chipje.Három fontos hiányossága is volt felhasználói szempontból a gépnek: nem volt se user port, se VIC-20/C64 kompatibilis Datasette port, se game port. Kimondottan a géphez készült ugyan az 1531-es Datasette egység, és joystickek is, de másféle csatlakozóval (amihez aztán utóbb C64 átalakító is készült). Elvileg ennek a célja a zsúfoltság megszüntetése volt a gép oldalán. A C16-os soros portja kompatibilis volt a korábbi eszközökkel, így akár modemet is lehetett rákötni. A user port költségcsökkentési okokból maradt ki, bár az alaplapon a helye megvan.A számítógép a cartridge porton keresztül (amely memóriabővítő port is egyben) utángyártott memóriabővítőkkel egészen 64 KB-ig bővíthető, így a gép gyakorlatilag egy Plus/4-essel lesz egyenértékű, mivel az irodai szoftvercsomagot leszámítva teljesen megegyezik vele.A tervezés korai fázisában a Commodore egyrétegű nyomtatott áramkört tervezett, szintén a költségek csökkentése miatt, mely végül is technikai okokból nem vált be, és mindössze egyetlen ilyen példány maradt fenn. |
